A japán kutatók által felfedezett SDF-4 tumormarker többfajta gasztrointesztinális eredetű ráktípus korai kimutatására is alkalmas.

Egy új tanulmány szerint a T-sejtek elhelyezkedése és a CD39, valamint a CD73 enzimek szerepe is befolyásolja, hogy jobban vagy kevésbé hatnak az immunterápiák a tüdőrák kezelésében.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a leukémia és gasztrointesztinális sztromális tumorok (GIST) kezelésére szolgáló Imatinib Koanaa (imatinib) orálisan alkalmazható oldat formájú készítményt.

A fázis III NAVIGATOR vizsgálat eredményei alapján az FDA gyógyszerjelölti státuszba (NDA) vette a súlyos asztma kezelésére szolgáló tezepelumab hatóanyagot.

A citokinviharral jellemezhető haemophagocytás lymphohistiocytosis (HLH) primer formájában genetikai eltérések vezetnek a citotoxikus sejtfunkció zavarához, míg a másodlagos formákban infekció, malignus betegség, gyul­ladásos reumatológiai kórkép, primer immunhiány vagy gyógyszeres kezelés provokáló szerepe feltételezhető.

A daganatos betegek életminőségét leginkább rontó vérszegénység szer­teágazó okokkal magyarázható, köztük a kemoterápia fontos negatív etiológiai tényező. 

Az új irányelvek ötlépcsős terápiás modellt ajánlanak. Az inhalációs kortikoszteroid a bázisterápia, ezt hosszú hatástartamú inhalációs hörgőtá­gítókkal lehet kiegészíteni. Maximális terápia mellett sem kielégítő asztma-kontroll esetén a biológiai szereket előnyben kell részesíteni a prednizolon tartós adásával szemben. 

Az őssejteket betegséglefolyást módosító, immunmoduláns, illetve regene­ratív célzattal felhasználó klinikai vizsgálatok előrehaladása kétségtelenül biztató, ám a legtöbbjük még korai fázisban van, s a közölt klinikai eredmé­nyek a terápiás hatás és a potenciális mellékhatások vonatkozásában nem egyértelműek. Az őssejtek alkalmazásának egységes szabályozása is nélkü­lözhetetlen ahhoz, hogy ez a feltétlenül kedvező, minimális invazivitással járó, egyénre szabható terápiás módszer számos, eltérő patogenezisű kór­formában valóban sikeres és biztonságos kezelési alternatíva lehessen.

Egy Irakban dolgozó alkalmazott azzal fordult orvoshoz, hogy egyik szeme két napja fájdalmassá vált és kivörösödött. A tünetek akkor kezdődtek, amikor egy régi generátor szerelése közben porfelhő csa­pott az arcába. Munka közben védőkesz­tyűt viselt, védőmaszk azonban nem volt rajta. Kezdetben a szem irritációja nem mutatkozott súlyosnak, ezért a beteg meg­próbálta vízzel kiöblíteni a szemeit, később azonban egyre fájdalmasabb és pirosabb lett a jobb szeme. Tüneteinek enyhítésére vény nélkül kapható szemcseppel kísérlete­zett, eredménytelenül. A kórelőzményből kiemelendő a magas vérnyomás. Korábban a betegnek nem volt látási panasza vagy szemsérülése, és nem használt kontaktlen­csét sem.

Összefoglalásunkban bemutatjuk a főbb reumatológiai kórképek tipikus szemészeti tüneteit. A szemészeti tünetek jobb megismerésével közelebb juthatunk a szisztémás gyulladásos betegségek pontos diagnózisához és megfelelő kezeléséhez.